A Club Laguna- MISI egyesület 13 versenyzője 46 versenyszámban indult, 17-szer került a legjobb 8 közé, 4 ezüstérmet, egy bronzérmet, két negyedik helyezést, egy ötödik helyet, négy hatodik legjobb időt, 5 hetedik helyezést és egy nyolcadik helyet  szereztek  a mieink.

Továbbra is vallom, hogy egy csapat erejét nem csak az egyéni érmek száma mutatja, hisz egy kimagasló tehetségű gyerek szerezhet egyedül jópár érmet, viszont a váltóhoz már legalább négy jó képességű gyerek kell. Ennek tükrében nagy öröm, hogy 6 váltószámban mindhárom váltónk részt vehetett az eredményhirdetésen, s a fiúk ötödik és három hatodik helye mellett a lányok három ezüstérme óriási siker. Arról már nem is beszélve, hogy ily módon 4 gyerek nyakába került érem, míg 9 gyerekünk szerzett oklevelet, azaz a 13 fős csapatból senki nem ment haza üres kézzel.

A lányváltó első napi érme már megadta az alaphangot, bár az a verseny viszonylag egyértelmű volt, csak a harmadik helyért folyt nagy küzdelem. A szombati és vasárnapi döntők viszont felejthetetlen versenyt hoztak. Mindegyik lány kihozta magából a maximumot, de a befejező ember, Nagy Eszti versenyzése hihetetlen volt. A 4x200-on 5 másodperces előnye volt a harmadik előtt, de várható volt, hogy Praczkó Dóra lényegesen jobbat úszik. 150 méternél utolérte Esztit, s mindenki arra számított, hogy az utolsó 50-en további 1-2 másodpercet ráver. Eszti azonban folyamatosan figyelve az ellenfelet 180-ig együtt ment vele, majd gondolt egyet, s az utolsó 20 méteren lehajrázta.

A 4x100-as vegyesváltóban fordított volt a helyzet. Kettő és fél másodperces hátránnyal harmadikként ugrott vízbe Nagy Eszti, s a negyedik váltó is közel volt hozzánk. Azon izgultunk, hogy legalább az éremszerzés sikerüljön. Eszti azonban nem a mögötte levő versenyzőre figyelt, hanem az előtte levőre. Hatalmasat küzdve, egyéni legjobbját közel egy másodperccel megjavítva, a befejező emberek közül a legjobb időt úszva, egy rossz benyúlással is "simán" hozta a váltó harmadik ezüstjét.

Az egyéni versenyszámokban a legeredményesebb Hozdik Eszti volt, aki 100 pillangón bronzot, 200 pillangón ezüstöt szerzett, s 100 gyorson is csak 9 század hiányzott a dobogóhoz, továbbá tagja volt a háromszoros ezüstérmes leány váltónak.

A MÚSZ döntése értelmében ez évtől nem volt lehetőség évjáratonként értékelni a gyerekeket, csak korcsoportonként. E rendelkezés sok gyereket megfosztott az éremszerzés, illetőleg a döntőben való részvétel élményétől, s a mi csapatunkat is sújtotta. Urszin Csanádnak 200 mellen így is sikerült a 8. helyet elérnie, de ideje a legjobb volt az 1997-esek között, akárcsak 100 mellen. Bár más az előfutam és más a döntő, jómagam mindenképpen úgy tekintek Csanádra, mint kétszeres mellúszó bajnokra.

Hasonlóképpen Lavotha Oszkár is elesett három számban az éremszerzés lehetőségétől.

Kiss Attilának nem volt szerencséje idén, 12 századdal maradt le a dobogóról 200 gyorson,  203 m gyorson valószínűleg már érmes lett volna. Csak érdekesség, hogy időeredménye, akárcsak a 200 vegyesen úszott ideje tavaly bajnoki aranyat ért volna.

Ács Máté hatalmasat küzdött 1500 gyorson, de ellenfelének még maradt tartaléka az utolsó százra, így végül negyedik lett.

Csuhai Soma a második legjobb idővel jutott a 200 fiú pillangó döntőjébe, de délután nem sikerült megismételni az előfutam eredményét, így 7. lett. Némi vigasz, hogy a délelőtti idő is csak a 7. helyre lett volna elég.

Nagy Eszti 7. helyezése viszont hatalmas siker, s ha hozzátesszük, hogy a váltóban úszott ideje közel egy másodperccel jobb volt, akár oklevelet is szerezhetett volna.

Dráviczki Esztinek sem kedvezett a korcsoportos értékelés, évjáratában az 5. és a 6. időt úszta a két mellúszó számban, reméljük jövőre egyéniben is az éremért küzdhet.

Szolnoki Karinának egyéniben ugyan nem sikerült a döntőbe kerülni, de reméljük a váltó három ezüstérme kárpótolja, s jó érzésekkel válik meg Miskolctól. Ezúton is sok sikert kívánunk neki a fővárosban.

Szabó Bence megúszta a tőle várt eredményeket, s így a fiúk is versenyképes váltót tudtak kiállítani.

Szegény Veleczki Patriknak vissza kellett lépnie fülgyulladás miatt, de a betegség nem kerülte el Tóth Robit és Bogyay Botondot sem. Előbbi péntekre, utóbbi vasárnapra lázasodott be, ennek ellenére jól küzdöttek a csapatért. Így már talán érthető az is, hogy Botondnak a bíztató edzéseredmények alapján miért nem sikerült a várt "robbantás".

A verseny képei és az eredmények.

Kiss apuka képei.

További képek találhatók az uszoda honlapján is.